TAIZÉI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ

Pannonhalma – 2016. szeptember 24-én taizéi ifjúsági találkozóra várják az Észak-Dunántúli régió minden keresztény fiatalját a Pannonhalmi Főapátságba.

A találkozót a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, a Szombathelyi Egyházmegye, a Veszprémi Főegyházmegye, a Pannonhalmi Területi Apátság, a Győri Egyházmegye, valamint a Dunántúli Református Egyházmegye együttesen szervezi. Támogatják az illetékes evangélikus, katolikus és református püspökök, és a lebonyolításban egyaránt részt vesznek e felekezetek helyi fiataljai és ifjúsági felelősei. Előadások, csoportbeszélgetések és fórumbeszélgetések keretében keressük azt, mit jelent a mai fiatalok számára – akár Szent Márton nyomán – kereszténynek lenni. A délutáni fórumbeszélgetéseken olyan fókuszpontok mentén közelítünk a keresztyén hivatáshoz, mint zarándoklat, cigányság, menekültek, monasztikus szerzetesség, társadalmi igazságosság. Az egész napot átszövik az imádság alkalmai, amelyekben az Ige és a taizéi énekek szavaival fordulunk a teremtő Istenhez. A találkozóra mintegy ezer fiatalt várunk. Részletes program és regisztráció: www.szentmartonev.hu/taize

Az alkalomra gyülekezetünk buszt indít. Jelentkezni a lelkészi hivatalban Menczinger Tamásnál és Pomesil Györgynél lehet!

 

Taizéi közösség


A taizéi közösség nemzetközi ökumenikus szerzetesközösség, amelyet a svájci születésű Roger Schütz (Roger testvér) a burgundiai Taizében (Franciaország) 1940-ben alapított. A közösség vezetője 2005 augusztusától: a stuttgarti születésű Alois testvér.

Roger Schütz 1940-ben vásárolt házat Taizében azzal a céllal, hogy segítse a megszállt Franciaország üldözötteit és menekülteit. Hamarosan több személynek nyújtott menedéket, köztük zsidóknak, kisebb keresztény csoportok tagjainak, vagy egyéb okból üldözötteknek.[1] Mivel tevékenységére 1942-ben a Gestapo fényt derített, elhagyták Franciaországot és a háború végéig Svájcban húzták meg magukat.
Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe, ekkor már három másik férfi is vele tartott. 1945-től árván marad gyerekeket fogadtak be, illetve kapcsolatba kerültek a környéken fogva tartott német hadifoglyokkal is.
1949-ben hét testvér tett fogadalmat, ezzel hivatalosan is létrejött a szerzetesközösség. Roger testvér 1952 végén írta le a közösségi együttélést szabályozó regulát. Az évek során egyre több férfi csatlakozott hozzájuk, és mára a szerzetesek száma meghaladja a százat. A szerzetesek körülbelül harminc országból és különböző felekezeti csoportokból származnak. (pl. református, evangélikus, anglikán, katolikus stb.)
A közösség eszmerendszerének középpontjában a kiengesztelődés áll. A szerzetesközösség ökumenikusan szerveződik, így egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal. A közösség fennállása során gyakorlatilag az összes nagy keresztény egyház feje megfordult Taizében, így 1986-ban II. János Pál, több alkalommal a canterbury érsek, számtalan más protestáns egyházi vezető és több ortodox metropolita. Szintén vendégül látták már az európai államok politikai vezetőinek jelentős részét.
Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a szerzetesközösség nem kíván külön vallási irányzattá válni, hanem arra buzdítja a vele kapcsolatba kerülő fiatalokat és idősebbeket, hogy a Taizé-i közösségi élmény segítségével, de saját nemzeti-vallási vagy egyéb közösségüknek igyekezzenek teljesebb értékű tagjává válni. A szerzetesközösség alapszabálya szerint semmilyen adományt nem fogad el, a szerzetesek maguk biztosítják megélhetésüket.

A közösségre jellemző az egyszerű és modern szertartásrend, amelyben igen fontos szerepet kapnak az egyedi hangzásvilágú, de könnyen megtanulható és énekelhető meditatív énekek.[2] Külsőségeiben a közösség imatermeire e leegyszerűsített formák jellemzők. A közösség törekszik a spontán, minél közvetlenebb és minél kevesebb rituáléra épülő szertartásrend fenntartására. A szertartásokban szintén kifejeződik a közösség nemzetközi és ökumenikus jellege. Bár a a közösség nyugati eredetű, a taizéi dalok stílusa erős keleti keresztény hatást mutat, és az ikonok használata is az ortodoxiára utal. A dalok és imák a legkülönbözőbb nyelveken hangzanak el a közösség előtt, kiadványaikat, internetes publikációikat gyakorlatilag az összes európai, és az összes nagyobb világnyelvre lefordítják.

Taizé egész évben nyitva áll az oda látogató fiatalok előtt, akik felekezeti hovatartozástól függetlenül vehetnek részt a közösség életében. A szerzetesek célja a Taizébe érkezők mind erőteljesebb közösségi integrációja, ezért a fiatalok bekapcsolódhatnak a tábor fenntartásába, közös imákon, illetve előadásokon, workshopokon vesznek részt, és természetesen bekapcsolódhatnak a táborban kialakított közösségi téren zajló mulatozásban is. Ugyanakkor a Taizébe érkező vendégeknek szintén lehetőségük van idejüket természeti közegben csendes elvonultságban tölteni.
A közösségi területen található épületek könnyen alakíthatóak, bővíthetőek vagy elbonthatóak, hogy ki tudják elégíteni a nyaranta megnövekedő igényeket.

Szeretetszolgálat fő támogatói:

Alapítványunk média partnere: